Korond (románul Corund): erdélyi falu a mai Romániában, Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Atyha, Kalonda, Pálpataka és Fenyőkút települések tartoznak hozzá. Korond nagyközség, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülő fennsík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik. A szűkebb tájegység neve Sóvidék, amely magába foglalja Korond és Parajd községeket, és Szováta várost. A távolság Parajdtól 11 km, Farkaslakától 15 km, Szovátától 18 km, Székelyudvarhelytől 28 km, Csíkszeredától, és Marosvásárhelytől mintegy 80 km.
A fazekasság kezdete az 1500-as évek második felére tehető, 1562-ben, amikor megszűnt a szabad sóhasználati jog, kezdett életre kapni a fazekasmesterség. Máz nélküli, később mázas edények készültek itt, az egyedi díszítőmotívumok terén a zöld és sárga szín mondható hagyományosnak, később egészült ki a tárház –szász hatás eredményeként – kék színnel. A korondi, Pünkösdi Fazekasvásár nemzetközi hírű esemény. A korondi kerámia jellegzetes színeiről és motívumairól ismert. A hagyományos színek a fehér alapon zöld, sárga és barna festések, jellegzetes motívum pedig az indaágon álló madárka vagy a díszes virágforma.
Már a XIX. század második felében ismert volt a bükkfatapló-feldolgozás ezen a vidéken. A begyűjtött taplógombát zsákban füllesztik, majd pucolják, szeletelik, potyolják, nyújtják. Méret és minőség függvénye, hogy kalap, sapka, terítő lesz-e belőle, vagy épp valamelyik tárgyra kisebb díszítőelemeket vágnak ki belőle.
Korond határában több borvízforrás is található. A Korondi-patak jobb oldalán a Diói-, Szőlőmáli-, Cseredombi források vannak, a patak bal oldalán pedig az Árcsói forrás.
A falu határában aragonitot bányásztak.Előzetes egyeztetéssel látogatható az Aragonit múzeum.
Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu és a környék termékeiből.
Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székely kaput lehet látni.
A magyar nyelvű középiskola előtt az Erős várunk az anyanyelv emlékmű áll.
Az unitárius templom késő gótikus jegyeket őrző templom nyugati homlokzati toronnyal 1720–1750 között épült,. A főbejárattal szemben a szószék áll, öt kazettával. Öt, kazettába épített freskó is díszíti a templomot, ezek a Bibliát, a bort jelképező szőlőt, a kelyhet, a kenyeret jelképező kalászt, valamint a szeretet szimbólumát a pipacsot ábrázolják.
A római katolikus templom 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére és 2011-ben nagy átalakításon esett át, mint kívül, mint belül. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.
Az Árcsói-sóskút, korondi sóskút a 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a Sós házban található. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták, máig használják a környékbeliek a disznóköltség sózására.
A korondi forrásüledékek A "sós házzal" átellenben a 13A műút bal oldalán (keletre) vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások területén járunk. Egyórai gyalogtúra során bejárható a három egykori aragonitbánya területe, ihatunk a Cseredombi-borvízforrás (népiesen fingóborvíz) vizéből, majd a Csiga-dombról leereszkedve az árcsói vendégfogadóhoz vezet sétautunk. Az egykori aragonitbányák természetvédelmi területe Korond északi határában alig pár hektár kiterjedésű földdarab. A forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút közeléből láthatók. Itt a századfordulótól kezdve aragonitot (rombos kristályrendszerű CaCO3-változatot) bányásztak. Az egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata vizsgálható - igaz, az ember keze által megcsonkított és legtöbbször másodlagos környezetben. Az országosan is egyedülálló földtani védett területnek tudományos jelentősége van, szabadon látogatható.
Az egykori Korond fürdő: "Be jó, hogy jártam erre is veled: / Most már a holt fürdőt is ismered. / A suttogó, nagyarányú sétaút / milyen döbbenet magányosságába fut." - írja Áprily Lajos. Az egykori Korond fürdő - amely a 19. században Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdője volt - területén a mai látogató csak két kis hozamú borvízforrást és az Árcsó vendégfogadó épületét láthatja. Borvizes lobogófürdője és sós fürdője már a múlté. Az árcsói borvízforrások a Lopágy domb lábánál, 534 m magasságban fakadnak. A vasas savanyúvízforrás hozama az 1950-es évekbeli kutatófúrás nyomán a napi 25.900-ról 4300 literre apadt. Az árcsói borvizet a környéken asztali vízként használják. Vízhajtó szerként, valamint bélrenyheség és gyomorhurut esetében javallható. A Korond-patak hídja és a vendégfogadó között tartják 1978 óta minden év augusztus második szombat-vasárnapján az Árcsói kerámiavásárt. A hagyományos kirakóvásár a korondi népművészek és keramikusok nagyszabású bemutatója. A kínálat: fazakak, lábosok, sütő- és főzőedények, kancsók, bokályok, tányérok, csempék, vázák, iparművészeti kerámia és kisplasztika.
Likas kő Korond és Székelyudvarhely közötti út mellett, a Kalonda-tetőhöz közel, Korond-tól 3 kilométerre, az út melletti tisztáson található. A többféle alkotóelemből álló konglomerát sziklatömbben egy majdnem szabályosan fúrt, vastag lyuk található melyet a rege szerint Tartod tündérei ejtettek oda le.
A Firtos-csúcs (1062 m) középkori vár maradványait őrzi, melyben ferences kolostor volt még a XVIII. században. Közelében kilátó, pihenőhely fogadja a vándort.Először a II. században említik. Magához a várhoz és környékéhez számos népi legenda kapcsolódik: Firtos és Tartod tündérek és a Likaskő legendája, Firtos lova legendája, stb. Ma a vár helyét benőtte a fű, és csak a régészeti ásatások során előkerült romjai láthatók, de a vár alatt található mészkő fal, a „Firtos lova” továbbra is jelzi az időjárás változásait.A Firtos vártól nem messze, Énlakán a helyi szempontból stratégiai jelentőséggel bíró, 1050 m magas Firtos hegy melletti fennsíkon a II. század végén egy római castrum állt, feladata a határvédelem és a Sóvidéken kibányászott sószállítmányok útvonalának biztosítása volt.Erdély 567-568-ban az avarok uralma alá került, akik a területet a Dél-Erdélyt elfoglaló bolgárok megérkezéséig uralták (827-895). A közeli Korondon a régészek avar ötvösök préselőmintáit tárták fel. A 620-as években, vagy azután rejthették el Firtosváralján az avar korból ezidáig ismert legnagyobb aranykincset, amelyet 1831-ben fedeztek fel Bálint Péter földjén. Legkevesebb 237 aranypénz került elő, de ennél sokkal többnek nyoma veszhetett. Fogarasy Mihály erdélyi római katolikus püspök levéltárában lévő dokumentumok szerint a Firtos hegyen lévő régi várba a XIII. században kastély épült, benne szerzetesi rendházzal. 1701-ben a vár már rom volt. Ennek helyére épült 1725-ben a Szent János kápolna, és 1737-ben a minorita zárda. A szerzetesek 1783-ban, a szájhagyomány szerint a rossz időjárási viszonyokra hivatkozva, elköltöztek, de az igazi ok II. József 1782. január 12-én kiadott szekularizációs rendelete lehetett, amellyel a kalapos király több szerzetesrendet részben vagy egészben feloszlatott. A várat ezt követően nem használta senki, és újból elkezdődött a romosodása. Régészeti feltárása az 1950-es években kezdődött.
A Kalonda-tetőn már a XVIII. századtól jelentős kereseti forrás a szénégetés. A bükk- és tölgyfahasábokat kúp alakban rakják egymásra a szénégetők, az így létrejött baksát, szalmával és földdel takarják be. A belsejében hagyott üregbe kerül a gyújtós, és a farakás fojtott lánggal 8-12 napig izzik. Felügyelet szükséges a teljes munkafolyamathoz, arra is figyelni kell, hogy miután a rakásról lehúzzák a földet, a baksát szénporral betakarják, hogy a tűz teljesen kialudjon. Ez után jöhet a széndarabok kiválogatása, zsákolása, értékesítése 18-20 napnyi munka eredményeként. A Szenes Napokat minden év szeptemberének első hétvégéjén szervezik a Kalonda-tetőn.
A szépalakzatú Fiastető csúcsán mint büszke sasfészek trónol Atyha, hazánknak legszebben, s legmagasabban fekvő faluja.” – írta Orbán Balázs, ám más erénye is van Atyhának, mellyel az idelátogatókat elkápráztatja: a hagyományos falukép, a lakosság épített öröksége.
Pálpataka és Fenyőkút a XVIII. században jött létre Korond tízeseiként. Pálpatakán a száz évnél is öregebb harangláb, mellette pedig az 1994-ben épült fatemplom domborműves stációival ámítja el a látogatót. Fenyőkút közelében, a településtől északkeletre védettséget élvező tőzegláp található ritka növény és állatvilágával, délre pedig nárciszmező csábítja májusi virágzáskor a látogatókat.
